CorpusCuit

A Corpuscularizm wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szerkesztő (vitalap | szerkesztései) 2018. február 8., 12:32-kor történt szerkesztése után volt. (Levédte a(z) CorpusCuit lapot ([Szerkesztés=csak adminisztrátoroknak engedélyezett] (határozatlan) [Átnevezés=csak adminisztrátoroknak engedélyezett] (határozatlan)) [kaszkád védelem])

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

CorpusCuit (CC1)

A „tudás teste”

A tudás az ismeretek halmaza, mint gyűjtemény. Az ismeretek össze/össze nem függései pedig az értelmet jelentik. Az értelem, az ismeretekre támaszkodva a szubjektív gondolkodás műveleteivel alkotják meg az elveket, téziseket, kinyilatkozásokat. Az ember lineáris értelmével és jel alkotó képességével különböző ismeret és tézis halmazokat alkotott meg. Ezek gyűjteményei adják ki a „szent iratokat”, szakmai recepteket, széles skálán a tudomány egyes területeit. A CC1, kutatási eredménye, hogy az ismereteket a lineáris rendszerezés mellett koordinátákra lehet elhelyezni és igy a valóságról alkotott képzeteink értelmezhetőbb képet alkothatnak a megértés folyamataiban. Ha a tudás testéről beszélünk, akkor az is nyilván való, hogy az ismeretek 3 dimenzióban léteznek és olyan indexek és faktorok, skalár értékek adhatók hozzájuk, amiből egy több dimenziós halmaz épülhet ki. A CC1. kutatása a Korpuszkularizmus (CorpusCularism,CC2) elméletének fontos része és ebből adódik, hogy a hasonló rövidítéseket felső indexekkel jelöljük:


CC1 CorpusCuit Az ismeretek kiterjedései

CC2 CorpusCularism A „test” kiépülés elmélete

CC3 Corpuscular Cogitologi A korpuszkuláris gondolkodás/értelem

CC4 Corpuscular Cosmologi A korpuszkuláris világelmélet

CC5 Corpuscular Cell A korpuszkuláris cella


Az ismeret, mint korpuszkuláris objektum (CC1)

Az ismeret meghatározása alapvetően fontos az új kozmológiában. Minden részlete és minden kapcsolatában az ismeret, mint korpuszkuláris objektum saját tulajdonságokkal bír.


Szögezzük le, hogy az előadás írásban vagy annak felolvasásával, illusztrációkkal, (rajzok, fotók, filmek) különböző kód nyelveken (Abc, számok, geometriai formai jelekkel kerül bemutatásra. A magyar nyelv szavaival, fogalmaival, kerül a szöveg test kifejezésre. Ez a rendszer az ember ismeret feldolgozásában és előadásában többnyire a gondolkodása egyenes vonalú voltát követi. Az egyenes vonalú beszéd a megértésének alapja. Képtelen valamit több forrásból felfogni és értelmezni. A zene, mint hangszeres hangzás, ének, üres gondolatokat és igy érzelmeket ébreszthetnek, de ismeretet csak a zenei hangokra és ritmusokra adhatnak meg. A rajz vagy fotó, különböző betű, szám egyéb jelek mind-mind egyenes vonalú bontásban képezhetők és alakíthatók át ismeretekké. Az ismeret igy alkot bizonyos vetületeket az adott területről. Kérdés kinek a tulajdona ez az ismeret? A környezet olvasata, annak tulajdonságai, hatásai értelmezést, fordítást, fogalmi átalakításokat igényelnek. Ezen olvasatok alkotják az ember tudás állományát, amelynek hitelesége és a valósághoz viszonyított távolsága rendkívülién változó. A tudomány szoros fogalmi közelségbe tartása alapvető érdeke kellene lennie mindenkinek, hogy a saját és közös érdekek értelmében biztonságba tartsa az ismeret végtelen állományát. Ez sok szempontból, nem teljesül.

Az ember gondolkodása és ismeret cseréje egy dimenziós. (1D) Nincs párhuzamos, vagy mező szerű vagy térben felfogható ismeret csere az ember biofizikai készleteiben. Az érzékek lehetnek együtt hatóak, az abból keletkező ismeret gráfok fokozatosan tartanak a leegyszerűsítés felé mígnem beszéddel, írással, vagy más jeladásokkal előadhatóvá válik. A valóság és az arról alkotható képzetek ugyan akkor mind a három dimenzióról szólnak. A fizikai valóság több irányba bomló csoportosuláskban alkotnak fogalmi és összefüggés állományokat. Az ember önmaga is képes ugyan ilyen gyakorisággal kialakítani ismert és ismeretlen fogalmi csoportokat, melyek részben vagy egyáltalán nem tudnak a valóság fizikai, tapasztalati, érzéki csatornáin haladni. Ezért a korpuszkularizmusban bevezetjük az ismeret és tudás test fogalmát, amely megpróbálja az ismereteket és tudás halmazokat bizonyos értékek mentén csoportosítani és geometriailag ábrázolni. Ezen jelenséget nevezzük CorpusCuit-nak ami lehet a geometria nyelvén -első megközelítésben - 0,1,2,3, dimenziós jellegűek.


Feladatúl tűzhetjük ki, hogy az ismeretnek nem kell valóságosnak lennie, sem igaznak, sem nem tapasztalható, vagy érezhető milyenségűnek mutatkoznia, mégis a corpuscuit mezőn vagy térben helyet találunk neki. Erre jó lehetőséget mutat a Descartes koordináta, a korpuszkuláris geometriában megjelenő van/ nincs reláció vektor párja


(Lásd, ott)


Molnar Ferenc