Ismeretelméleti kutatások

A Corpuscularizm wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szerkesztő (vitalap | szerkesztései) 2018. február 19., 09:45-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)



Gondolkodási rendszertan (GR)

(Vázlat)

Bevezető

Egy tudományág ami nincs. Ha a gondolkodás tudományáról beszélünk, akkor olyan képzetünk támad, miszerint a gondolat kategóriákba, meghatározásokba, ismérvekbe, esetleg egy határozott rendszerbe foglalt valami. Nem így van és ugyan mondogatjuk, hogy okos, ravasz, intelligens, értelmes, szép, veszélyes, alantas...stb. -gondolatok, de a jelzők nem vezetnek el bennünket a gondolat,gondolkodás mibenlétéhez. A gondolat aktívum és a gondolkodás ismeret kezelés az elménkben. Vizsgálata,az agysejtek őszműködéseben keresi a választ,annak ellenére,hogy nem tud közelebbről megismerkedni vele,ugyan is a feltételezésünk oda vezet,hogy az agysejt,nem egy passzív elem a gondolat megjelenítéseben,hanem azok csoportjainak belső kódnyelvi „zümmögésének” az az „beszédének” megnyilvánulásai. (Az idézőjel fontos,mert semmit nem tudunk mindezekről.) Az ismeretek kezeléshez nem szükséges agyszerű készítmény. Az ismeret egységek,eredők és komplexek a közvetlen közeliség (proximativ) fizikai/(kémiai) kapcsolatok alapján ismeretcserék és potenciálok formájában léteznek és épülnek fel/ki. Egy szál elektron (objektum) foton (szerűség) rekombinációja olyan ismeret csere amelynek értelmezése a fizikai jelenségben fejeződik ki és az ember gondolati feldolgozása ennek csupán töredékes,vagy jelentéktelen képzet lehet. Feldolgozásra és kutatásra vár a biológiai objektumok sajátos „gondolat”,”gondolkodás” jelenségei. Továbbá, a tejesség igénye nélkül:

  • a gondolat elemi egysége
  • a gondolat biofizikai folyamatának alkotó elemei,hordozója,tárolója,előhívója
  • a gondolkodás kapcsolata az emberi kódnyelvekkel (beszélt/jelírás) és az univerzális kódnyelvekkel (matematika/geometria/érzelmek/ismeretlen hatások jelenségek,megnyilvánulások)
  • a gondolkodás algoritmusai,software -jei
  • a gondolkodás minősége, dimenziói,határai.

Néhány gondolat (!) a gondolkodási rendszertan – feltételezhetően létező - tudomány ága alapján

Az ébrenlét a gondolkodás izgalmi állapota.

Ez nem jelenti azt,hogy eszméletünk minden pillanatát értelmes és hasznos gondolatok töltik meg. A „test” gondolkodik és az elme műveleteket alkot a gondolati zűrzavarra. Így lehetséges,hogy érzetünk szinte állandóan jelzi a tudat kettősséget, agyunkban egy képzetes kettős elbeszélő alakul ki. Az érzékelés gondolat foszlányokban és a „test” emlék készletében kínálja fel azon műveleti elemeket melyeknek feldolgozása,kiértékelése,rendezése a környezet és háttér viszonyai alapján hol sürgős,hol ráérős munka. A biológiai objektum egyazon belső kódnyelvi rendszerrel viszonyul a környezetéhez,melynek elemi egysége a bonitás (1). Ez az ismeret csere elemi egysége abban fejeződik ki,hogy a két vagy több egymásnak közvetlen közelében lévő objektuma a környezet/háttér és a saját aktívumaik alapján milyen „történési” szerkezetet alakít ki. Az így bekövetkező folyamatok,ingersorok,rekombinációk az elme számára csak átlagolt és eredő „csomagocskák” formájában feldolgozható.

A biológiai objektumok számára a lét egy állandó harsogó sejt bömbölés,melynek előjele a nagyon rossz és a nagyon jó között dilatál. A gondolat elemi egysége tehát a sejt ismeret inger csomagjaihoz kötve olyan kötési tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeknek az agysejt számára érthetőnek és feldolgozhatónak kell lennie. Az emberi gondolkodás érdekes változáson megy keresztül a kora gyermekkor idején. Létre jön a gondolkodás önfelismerő hálózata. (GÖH.) Ez a sejt szerkezet a gondolati elemeket egy olyan mezőre helyezi,amelyen a külső világ jól felismerhető ismeret hordozó körvonalai és a belső világ hasonló regiszterei foglalnak egymással szemben helyet. A kialakuló dialógot a gondolati elemek az alap intenzitástól kiindulva építik a környezet kódnyelvi rendszerei segítségével. Az első a mozgás és forma/szín és további érzeti felfogás rendek egymással összefüggő, kiégésszító sora. A gyermeki elme olyan türelmi lehetőséget kap a családi háttér emberi viszonyai között,hogy a kialakult gondolati mezőt a hang alapú kód nyelv részesíti előnyben és a meglevő regiszterek feltöltését a „fogalmak” és azok „képzetei” vehetik át.

A beszéd tehát egy kész gondolati játéktérre kerülve rendezi be a későbbi értelmi áramlások összefüggés csatornáit. A kisember egy „elő okosság” állapotában van. Az ismeretek szavakba rejtett és kifejezésekbe rendezett világát készül befogadni. Ekkor alakul ki az adott etnikai kódnyelvből visszaható közösségi múlt minden előnye/hátránya az egyén gondolkodási rendszerére. Ekkor épül fel/ki az a „gondolati habitus térkép” aminek használatával az elkövetkező élet nehézségeit, veszélyeit, feladatait bejárja. Az új részegység a gondolkodás közösségi és egyéni összefüggéseit tanulmányozza és alapjait készíti elő a „jogosság” ismeretnek valamint a viselkedési játékrendszereknek,- amit a „föníciai tudomány" lélektannak deklarál. Az ismeretek körfogalmat bonyolítanak le az emberi elmében,ahogy nő az ismeret rádiusza úgy felszínesedik ki azok értéke és használhatósága. Az ember gondolkodás rendszere kész annak használatba vételére. A család a kiépülő emberpalántát a tudás megszerzésében hagyományos tapasztalatokra kialakult intézmény rendszerébe bocsájtja.(Suliba járatja) --- A korpuszkularizmusban (lsd:ott) a gondolkodást, mint munkafolyamatot vizsgálja. Annak minősége és módszere megmutatja értékét és tartalmi szintjét,így/hogy az igazolások sorozatába a logikán túl a helyesség és illőség gondolati minőségeit javasolva,minél gazdagabb elágazási lehetőséget hozva létre és a tartalmi egységeket egy felfokozott ismeret sűrűségben tartsa.

Vizsgálatainak követnie kell egy rendszert, amelyből a befogadó a helyeslés és megértés pontos és valós átélését kaphassa a lehető/elérhető legnagyobb gazdagságban. A GR. kutatja,leírja ezt a gondolkodási minőségre való törekvést és annak lehetőségeit. Modellek,és a kód nyelvi rendezések alapján szétválogatva a „tört beszédben” felbukkanó lehetőségeket fokozatosan mellőzik a „föníciai tudományra” oly jellemző irodalmiasságot és fogalmi zűrzavart.

A GR. alap gondolata,hogy az intelligencia,az időfüggő okosság és az „5 okosság” (2.)két eltérő elme használati módszer,a kettő nem kombinálható,mint ahogyan a sétáló ember a százméteres síkfutás versenyzőjével sem vethető egybe. A GR. tehát a korpuszkularizmus segéd eszköze,melynek módszerei és kifejezései önmagára használt és érvényes fogalmak gyűjteménye. A GR. felismerése,hogy a gondolkodás olyan műveletvégzés, amelynek sajátos belső kód nyelve és azonosítható működtető rendszer rendezési elvei léteznek. Sem a lélektan spekulatív kutatásai sem az agykutatás biokémiai analízisei nem akadtak nyomára ennek a fenoménnek. Nem ismerik részelemeit, működési struktúráit. A GR. tehát az okosság követelmény oldaláról kívánja rendszerbe foglalni azokat a gondolati pályákat,amelyeknek jelei megmutatkoznak az egyes elme működés különböző szintjein. Nyugalmi,aktív kutató,heuricikus,álom,hallucináció,képzelet,asszociáció,stb. aktívumok eseteiben.

A GR. abból indul ki,hogy a a gondolkodás képes minőségi hierarchiákban megnyilvánulni és egy szigorú rendezés nyomán megszabadítható az ember az atavisztikus,dogmatikus, mitologikus,materialisztikus,hit és liturgikus,kényszer és tekintély alapú korlátaitól,anélkül hogy a zavartság,vagy kiszolgáltatottság kísértő állapotait felvenné.

Alap tételek

1.Az okosság, műveletvégzés az agysejtek között. Az ember ismeret mezőjén az önfelismerés és a külvilág felismerése közé az „én” rendezkedik be. Az okosság hierarchikus előnyöket felépítő műhelyé válik. Az okosság alávetett a biológiai létezés nyűgének és ezért elsősorban aszimmetrikus rendszereket részesíti előnyben,így az idő mint érték meghatározó a hasznosság,haszon,hatékonyság energetikai modellek birodalmába áttett okossági műveletekkel az emberiség intellektuális devalvációjához vezet.

2.Az okosságot legalább 5, egymással összefüggő, mátrix rendszer alkotja,ennek kezelése és működtetése adja ki a gondolkodási rendszerek értékelhető viszonyait. Az elemek egymásnak kiegészítői és önmagukban is egymástól elhatárolható részleteket tartalmaznak. A korpuszkularizmusban azt igyekszünk erőltetni,hogy az intelligens (idő függő) okosság ellenében az anti-korpuszkuláris „5 okosság” kerüljön előnybe. Természetesen a gondolkodási rendszertan élesen elhatárolja a két intellektuális fenomént egymástól.

3.A gondolkodás értékmérőkkel hierarchiákra bontható,az így keletkező gráfok sémákban és modellekben nyilvánulnak meg. (GR. dogma.) A gondolkodási habitus térkép.(Lásd:ott) …

A GR. Kulcsa az önigazoló tételek (3.) típusú fogalomszerkesztés és megközelítés az értelmi elemzések munkafolyamataiban. A gondolkodás műveletvégzésének rendszerezése az önigazoló tételek megtalálásával és vizsgálatával lehetséges.(Lsd:ott.)

A téma meglehetősen érzékeny,mert senki nem tartja magát butának,sem tájékozatlannak, még akkor sem,ha olyat hal,vagy olvas amit még soha nem ismert. A szöveg megértések amit a kód nyelvi referenciák alapján használunk a felfogás ernyőjét életünk során állandóan tágítják és a referenciák növekedésével alakítják ki annak kaleidoszkópikus fogadó elemeit.

A gondolkodási rendszertan felépítése.

A GR-ra a korpuszkuláris rendszerek megismerése és feldolgozása szempontjából van szükségünk. Ugyan ilyen fontos az ember kódnyelvi rendszereinek szétválasztása és azok értékrendekbe való besorolása.

A gondolkodás,a késztetés oldaláról.

A cselekvések viszonyai számtalan jellegzetes gondolkodási formát feltételezhetnek. Ilyenek a veszély,bizonytalanság,változás. Az érzelmek kiváltotta,öröm,harag,tervezés,konspiráció,hazugság. A beszéd alapján késztetett gyors és felületes,vagy az írás lassú és dimenzionáltabb. Az olvasás,magolás,szemlélődés,vagy a töprengés,spekulálás,fantáziálás,mind-mind más fajta gondolati torzó. A vita,veszekedés,humor,kötözködés,evődés,udvarlás,hízelgés,alázat,az Istennel való párbeszéd,a belső –felépített- dialóg,vagy a verselés, ének,dünnyögés,káromkodás,szidás,őrjöngés,mind elvezetnek egy - egy olyan rezgés világba amelynek modulálása más és más.

A belső gondolkodás,az írás,a beszéd,gesztikuláció,grimasz,mozgás,rajz, számtani műveletvégzés,geometria,heuricizmus,extázis,álom,stb. mind megannyi gondolkodási rendszertant és leírást igénylő kódnyelvi terület. A fogalmak kifejezések,a kód nyelvi magyarázatok és azok összevetése nem oldható meg a „föníciai tudomány” alkalmazásával. Új tudomány és új gondolkodás,de nem csak kifejezéseiben, hanem annak rendszert alkotó egymással összefüggő tartalmi értékrendjeivel is megteremtésre váró tudomány.

Itt már megengedhetetlen a „hülye beszéd” bármilyen változata fikció,mese,irodalmiasság,humor és jópofaság, szellemi tonzúrák képzése. Ami nem függ össze az alaprendszer (önigazoló tételek mátrixával) az érvénytelen. Miután „alap mű” készül, ennek nem lehet individuális hordozója sem forrása,csak közös és egyidejű egyeztetések alapján dolgozható ki. --- A rész elemek („tört beszéd”) szűrése és összeillesztése a GR. alapján. Közelebbről, a GR. kód szókincse szegényes és kezdetleges,ez adódik újszerűségéből és a terület szűzies érintetlenségéből. Egyszerre küzd a gondolkodás ősi görcseivel és saját fejletlenségéből adódó hiányosságokkal.

„Mindenki azt gondol, amit akar” - Szoktuk mondani,de hogyan ? A korpuszkularizmusban a figyelmünk a gondolkodás minőségére (aminek tudománya még nem teremtődött meg) összpontosítunk. Ellenpontunk azok az ember csoportok akik a gondolat/gondolkodás kontrollal egyaránt foglalkozni akaró lélektani/politikai/vallási/ multimediális - minden bűnözésbe hajló ambiciózus „kontroll beteg” intelligens állat késztetést érez. A elszigetelődést a korpuszkularizmus és a gondolkodási rendszertan tudománya teremti meg,amikor is a felismeréseivel kirekeszti és maga mögött hagyja azon gondolati sémákat(intellektuális habitusokat) amelyek a történelmi idők távlataiból megterhelik az ember egyén/ösz gondolkodását. Az hogy a minőségi gondolkodás kapujába jutottunk el és lehetőség teremtődik a hierarchikus –rossz szóval –felsőbb rendű gondolkodási rendszerek megismerésére előny a jövőképünk és emberi kiépüléseink szempontjából.

Jó,- mondaná valaki. Tehát eddig nem voltak minőségi gondolkodók,csak a korpuszkularisták gondolkodnak helyesen ? Nos,ez nem ítélet,hanem megfigyelés az emberiség nem ismeri,így nem tudja használni a minőségi gondolkodás lehetőségeit. Lehetnek „nagy/zseniális/intelligens/okos/rafinált/egyedül álló stb gondolkodók de minőségi gondolkodók nem mert ahhoz ismerniük kellene a korpuszkularizmusban meghatározott gondolkodási rendszertant. Ide vele ! –mondhatná valaki,mert minőségi gondolkodó akarok lenni. Sajnos nem áll rendelkezésünkre az a tudás mennyiség, amellyel megnyugtatóan kezelni lehetne a témát. A hagyományos gondolkodási tréningek, módszerek, emlékezet és probléma megoldó gyakorlatok egyazon jelenség körül ugrálása valamilyen egységes rendszer alkalmazásának hiányában. A GR. vállalja az erre vonatkozó kezdő lépések megtételét.

Az értetlenség és elutasítás megengedi,hogy arrogánsan és kioktatóan viszonyuljanak jeles és tanult olvasóim a felvetéseimhez,de ha józanul fölé tudnak emelkedni a „föníciai tudomány”- általam is tisztelt és szeretett – „szeméttelepének”, be kell ismerniük,hogy nem vezet rajta keresztül egyetlen ösvény sem amelyre szívesen venné járását. A „föníciai tudomány”nehezen megváltoztatható átalakítható,talán csak behelyettesíteni lehet. A feladat annál érdekesebb,mert előnyünk lehet a korpuszkularizmus, számos meghatározó tétele,meghatározása a valóság eltérő olvasata.

A gondolkodás művelet végzés azok gondolati elemeivel

(GR. dogma)

A gondolat sebezhető és törékeny jelenség. A szavakká formált és mondatokban megjelenített üzenetek úgy sorakoznak egymás után mint a csatába indított légiósok,melyeknek fegyverzete hiányos a valóság és annak megismerésében vívott küzdelemben. A gondolat értékeket hordoz. Azok megjelenése kiépülése teremti meg belső és külső világaink minden részletét. A gondolat,nem szent önmagában és nem ellenségünk,vagy cselvető gonoszság megtestesítője semmi egyéb mint egy varázslatos szerszám. Jeleket hordozunk magunkban amelyeknek kibontása megfejtése várat magára.

A téma kezdeti kibontása sokfelé elvezet bennünket és új fogalmakkal bővülhet ismereteink horizontja. A gondolat üres zene és modulálja az ismeret ? A gondolat létezése maga a rejtelmes lélek ? Keresd az önigazoló tételeket.

Molnár Ferenc

Index

1. „Bonitás” (B).- Korpuszkuláris fogalom a proximativ állapotok alapján kialakuló aktívumok történéseire.

2. Az „5 okosság” – a korpuszkularizmusban használt okosság fogalmának időfüggetlen folyamatát meghatározó fogalom. Elemei a - Megismerés-tanulás. Megértés - felfogás. Elfogadás – telepítés. Használat – gyakorlati alkalmazás. Változtatás – rendszer vizsgálat.

3. „Önigazoló tételek.” – A korpuszkularizmusban megismert viszonylatpárok és meghatározók,melyeknek hatásai egyetemesek és hatásuk,minden további igazolásoktól mentessen beláthatóak –a minőségi - gondolkodók számára. Néhány példa: Előny hierarchiája,Van- nincs reláció,Szimmetria megmaradása. Rekombináció. (Kifejezéseink és fogalmaink a korpuszkularizmusban érvényesek)



Csillaggal (*) jelölt kifejezések magyarázatai:


föníciai tudomány


Korpuszkularizmus


Molnár Ferenc