Sejt korpusz

A Corpuscularizm wikiből

A sejt korpusz

1.A sejt világába.

2. A hálózatok és kapcsolatrendszerek, mint kényszerpályák, az összetett rendszerekben (Ö.r.).

3. Az ismeret elemi része, egysége.

A sejtek világa

A teremtés/teremtődés objektuma, a sejt. (Km.)Ez következik a korpuszkularizmus elméletéből, ugyanakkor figyelmeztet is, hogy a sejt egy összetett rendszere (ö.r.),valamilyen korpuszkuláris elemi egységeknek. (Circus viciózus ab corpuscularism.) Hívő olvasóimnak úgy fogalmazhatnám meg, - Isten nem az embert teremtette meg,hanem a sejtet. Nevezhetjük ős sejtnek, vagy az élet csirájának.

Mit üzen a kutatónak, a sejt viselkedése a testépítési késztetései alapján?

Azon kémiai vegyületek, összetett rendszerek, amelyeknek következménye az élő sejt, rendelkeznie kell egy ismeretkezelő (gondolati) szervvel és egy motorikus cselekvési képességgel. Ez nem lehet pusztán atomi/kémiai kötések és nem lehet valamilyen örvénylő, kaotikus, véletlenszerű, kísérletező/válogató, vagy egyéb alkimista jelenség.

A sejt elemi egységét nevezzük cartus –nak. A környezetétől határozottan elkülönülő ö.r. egy kész város. Ugyan, úgy ahogyan a sejt különbözik az általa kiépítet biológiai objektumoktól a cartusok által kialakított sejtek is eltérnek egymástól, a külsejük és a belső szerveződési rendjeik alapján. Nem áll módunkba erről, érthető és felfogható képet rajzolni. Elégedjünk meg a névadással és figyelmünket a sejt egy kissé jobban vizsgálható viselkedésére irányítsuk. A sejtek, alapcsoportokba sorolható egymástól eltérő tulajdonságok kialakulására képesek. Legfontosabbak: A mozgató (izom), energia (zsír), szállító (vér), anyag átalakító/feldolgozó/kibocsájtó (nyirok, emésztő) ismeret feldolgozó (ideg) sejtek. A sejt olyan végleges átalakulásokon megy át amelyből látszólag nincs visszatérés, ugyan akkor az utóbbi időkben az „őssejt” fogalmát kialakítva arra a következtetésre jutottak egyesek, hogy pl. az emberi szervezet tartalmaz olyan univerzális sejt típusokat amiből bármilyen a fenti csoportba illő sejtek kialakulhatnak. A működő sejtek el vannak végletesen korcsosulva, számukra csak az osztódásos élet lehetséges. Véleményem szerint a kromoszóma alapú átalakulások nem adnak egy sor kérdésre választ, így feltételezhető, hogy az osztódás olyan más folyamatok következtében jön létre, amelyeket még nem ismerünk és/de azok az (sejtszintű) ismeret kezelés (gondolkodás) szempontjából teret nyújt a kialakuló új sejt változtatása, esetünkben rögzült viselkedésének fenntartásában.

Ha a sejt képes gondolkodni, akkor vizsgáljuk meg mire gondolhatott, amikor egyes életfilozófiákat kialakított. Az első sejtek, ős sejtek egyedi életképződmények egy adott fizikai/kémia/ kozmológiai környezetben. Kapcsolatuk az atomi/molekuláris cartusok világából valamilyen késztetésre utal, amelyeknek kémiai okai lehetnek. Jutalom, öröm, élvezet, kielégülés, vágy, sóvárgás stb. kifejezések helyett az előjelek használatát javaslom. A kötések oka, mechanizmusa nem ismert az atomok esetében,


Molnár Ferenc