Szocialparazitologia

A Corpuscularizm wikiből

Az összeesküvő, élősködő ember

Homo conspirativus parasitus ©


Előadásom témája az ember hibás fejlődés elméleti besorolása és a vele együtt élő biológiai állapotoktól való feltűnő eltérése.

A homo sapiens-sapiens, kifejezés azt sugallja, hogy az ember gondolkodik és ezért eltér az élőlények csoportjaitól. A közösség építő viselkedése, műveltségé eszköz használata, találékonysága, kiemeli az állati sorból és fejlett, fejlődő értelmi képességeivel bizonyos mértékben felül emelkedik, uralkodik a természeti környezetén.

Nos, az ilyen nézőpont és az ember valós történeti változásai (változatlansága) inkább arra utal, hogy egy korlátolt és értelmét torzultan használó biológiai lénnyel állunk szemben, amely a környezetére társaira és önmagára nézve is káros, veszélyes, haramia. Álságos bűnöző, -bukott angyal a saját költői meghatározása szerint is.

Mindenek előtt meg kell határoznunk, hogy az ember egy biológiai és embertani önálló fejlődés eredménye, vagy egy teremtett mérnöki gondolkodással elállított – a környezeti viszonyokat részben figyelembe vett lény? Az én álláspontom szerint, az ember az utóbbi. Tehát ugyan annak a gén állománynak a változatos egyéni szinten (individuális rassz génpool) megvalósuló teremtmény, mint végtermék, amely ugyan úgy -mint más (teremtett) élőlény - a környezeti hatások alapján bizonyos változatosságokat testi és szellemi fejlődést képes elszenvedni.

Minden ember egy speciális rassz kezdő pontja. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felételek mellet egy- egy sajátos emberi fajtaság kezdete lehet. Miután az emberpár családot és klánt, majd népességet teremt önmagából. Bár a belterjesség az elején problémákat jelenthet, de a genomok azon képessége, hogy igyekszik a legjobb tulajdonságokat örökíteni, fokozatosan egy biológiailag tökéletesedő fajjá válik. Ha viszont egy szerény tulajdonságú egyedek az ősapa/ősanya akkor egészen a majomokkal határos elkorcsosulás is bekövetkezhet, mert a gének a szellemi minőséget nem képesek megváltoztatni. Hiszen az emberiség átlaga a „Gauss hullám” mentén tartózkodik állandó jelleggel.

1.ábra Gauss „Normális eloszlás” A görbe (piros) első harmada az alacsony értelmű emberek és a harmadik harmada a magas értelműek területe. A közép a közepes szellemi képességű emberek része.

A hullámvonal az átlag IQ elfordulását jól példázza. A korpuszkularizmusban amikor intelligenciáról beszélünk, szigorúan az állati és növényi értelmet értjük alatta. Az ember, ha intelligens akkor az adaptív értelmét illesztjük az intelligencia fogalmához, az okosság, mint értelmi minőség egy egészen más (ellentett irányú) szellemi tulajdonság/művelet részéröl.

2.ábra

Az élősködés nem babra megy

Az egymás kárára vagy hasznára élő ember olyan közösségi formákat alkot, amelyben fő szervező az erő a túlélés. Ennek első horizontja az életben maradás biofizikai alapjai. A közösség szervezése erő és tudás kötött rangsorokban valósul meg, ez az ügynevezett társadalom formáló erő. Minden szereplő az adottságai alapján betagozódik, majd szövetségi rendszereket hoz létre, szervezeteket/testületeket alkot. (Korpuskularizmus)

Ez a késztetés, tehát az ember antropológiai besorolása, az eszköz használat és a szellemi képeségeinek sajátos összetettségén túl, egy rendkívülién meghatározó és az emberiség teljes történetiségén átható indulat, amely magában hordozza annak reménytelennek tűnő fejlődését. Az élősködés hol nyílt és elfogadott össze-működés, hol rejtett és üldözendő közösségi teher.

Az hogy ennek felismerése, tanulmányozása, ellenőrzése és szabályozása nem hivatalos és nem tárgya az oktatásnak, igen csak elgondolkodtató.

Írjuk be például a Google keresőjébe: „Emberi közösségek élősködői” Nos, a nagy kereső csak a biológiai parazitákról tud… remek, ez a tudomány. Political correctness (PC) tudománya, vagy inkább a konspiratív paraziták tudomány karanténja. Tehát amiről nem szabad beszélni azt be kell falazni, mint Kőművesnét, mert a vár csak akkor nem omlik le…

A közösségi élősködés hierarchiái

A közösségek társadalmakká formálódása vallási/politikai/tájékoztatási szerepeket megvalósítva egyöntetű szervezeti felépítéseket mutatnak a föld minden pontján. A vadászati, harcászati, technikai és élelmezési munkaszervezés a kis közösségek túl növekedése során egyre meghatározóbb konspiratív parazitizmusok melegágyává képes fejlődni. Az ezeket megalkotó intézményesítés és szervezés azonnal kétarcúvá válik – még a ma ismert politikai szóhasználat szerint is- a diktatórikus és a megegyezéses vezetési rendszer felügyeletével rendeződnek. A vallás egyben tudomány és a politika mint (hatalmi bürokrácia) közvetítő közösségi korpusz működtetésére. A pokol el van szabadítva. Nincs „Aranykor”, „Paradicsom”,” Menyország”, csak a purgatórium ezeregy bugyra. Az ember szó és fogalom alkotása, mint az oda vetett gyeplő a megvadult ló nyakában rohan a végzete felé. A fantázia, képzelet, mint egymásba font ostorszíjak fokozatosan megformálják azokat a „műveket/előadásokat” amellyel a tömegek irányítása, félrevezetése, kizsákmányolása, el korcsosítása egy sors kánonba foglalja az emberiség kudarc történetét. Valljuk meg őszintén a szómágia foglyai vagyunk.

A vallás-tudomány és a tájékoztatás -politika szervezeti formáiban egyidő folyamban tartja fogva az ember fizikai/szellemi/lelki… és egyéb (?) - helyesebben gondolati függetlenségét ebben a sátáni konspirációban. Nem egy pontból kiható intellektuális erőről van szó, hanem az ember tökéletlen, véletlenszerű testi szellemi adottságaiból, amely nyitott kapukat mutat az összeesküvéseknek és bűnös, embertelen ideológiáknak, hitrendszereknek, tanitásoknak, elő ítéleteknek. Az emberiség nem egyenlő sem testileg sem szellemileg. Ha hatalmi erőivel egymásra települ, vagy egymást felmagasztalja vagy lebecsüli tovább növeli a szakadékot, de lássuk be a különbségeket nem lehet semmibe venni. ...


Molnár Ferenc